2009. szeptember 1., kedd

Kérésem

A tegnap olvastam, nagyon tetszik:

"Kérésem, vélhetnéd, képtelennek,
Ajándékozz meg, a végtelennel!
Fénnyel, mi sötétséget oszlat el,
Mélységgel, ami magasba emel!
Jóval, ami széppé teszi, a rosszat,
Jelennel, mire épül a holnap.
Vággyal, ami emésztő tüzet olt,
Töltsd meg szívem, mi eddig üres volt!
Legyél közel, távoli napokon,
Izzó parázs, a téli napokon!
Önzetlenség légy, mindent akarva,
Titkot láttass, rejtélyt takarva!
Szorosan ölelj, s engedj szabadon,
Halld a lelkem, túllépve szavakon!
Egyetlen légy, mindenki közül,
Ajándék, kinek mindenki örül!
Legyél jóslat, pozitív jelekkel,
Remete-lak, végtelen terekkel!
Bölcsesség, mi gyermekien naiv,
Lágy ölelés, ami táncba hív!
Legyél csók szomjas ajkamon,
Ébredés, csodálatos hajnalon!
Simogatás, ami felöltöztet,
Szív, ahová lelkem beköltözhet!
Legyél pillanat, mi örökké tart,
Legyél minden pont előtti mondat!
Dallamként szállj felém, az éteren,
S tudni fogom, enyém, a végtelen!"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése